A litánia szó a görög lité, litaneia: könyörgés vagy litaneuó: alázatos könyörgés szóból származik.
Magyarosan létánia, vagy letenye a katolikus liturgiában különféle szándékokra való felváltva mondott imádság,
amely felszólításokból, és az ezekre adott válaszokból áll.
A szaktudósok szerint már az V. századtól bűnbánó imádságot is jelentett,
ennek nyomai még ma is megtalálhatók a miseliturgiában.
A Mindenszentek litániája a legrégibb litánia.
A keresztelési liturgiából és a lélekajánlásból önállósult, ősi könyörgő imádság.
Szerkezete mintája lett a többi litániának is.
(A lélekajánlás a szentségekkel már ellátott haldokló melletti imádság.
A 6. sz-tól maradtak fenn ilyen lélekajánlások, s a Római Rituale függelékeként kerültek kiadásra.)
