Örvendetes elmélkedő rózsafüzér
1.
"Az angyal belépett hozzá és megszólította:
'Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr!'" (Lk 1,28)
2.
"Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését,
örömében megmozdult méhében a gyermek,
maga Erzsébet pedig eltelt Szentlélekkel.
Hangosan felkiáltott: 'Áldott vagy az asszonyok között
és áldott a méhed gyümölcse!'" (Lk 1,41-42)
3.
"Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette,
mert nem jutott nekik szállás." (Lk 2,7)
4.
"Amikor elteltek a mózesi törvényben megszabott tisztulás napjai,
felvitték Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak,
ahogy az Úr törvénye parancsolja:
'Minden elsőszülött fiút az Úrnak kell szentelni.'" (Lk 2,22-23)
5.
"Három nap múlva akadtak rá a templomban,
ott ült a tanítók közt, hallgatta és kérdezgette őket." (Lk 2,46)


Fájdalmas elmélkedő rózsafüzér
1.
"... [Jézust] Halálfélelem kerítette hatalmába,
és még buzgóbban imádkozott.
Verejtéke mint megannyi vércsepp hullott a földre." (Lk 22,44-45)
2.
"Erre Pilátus előhozatta Jézust és megostoroztatta." (Jn 19,1)
3.
"[Jézust] Megfosztották ruhájától, bíborszínű köntöst vetettek rá.
Tövisből koszorút fontak, fejére tették,
jobb kezébe pedig nádszálat adtak." (Mt 27,28-29)
4.
"[Jézus] Maga vitte keresztjét
míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák-helyére,
amelyet héberül Golgotának hívnak." (Jn 19,17)
5.
"Jézus ekkor hangosan felkiáltott:
'Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.'
E szavakkal kilehelte lelkét." (Lk 23,46)


Dicsőséges elmélkedő rózsafüzér
1.
"[Az asszonyok] Amint bementek a sírba,
jobbról egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült.
Megrémültek. De az megszólította őket: 'Ne féljetek!
Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek.
Feltámadt, nincs itt. Nézzétek, itt a hely, ahová tették.'"
(Mk 16,5-6)
2.
"Urunk Jézus, miután szólt hozzájuk, fölment a mennybe,
elfoglalta helyét az Isten jobbján." (Mk 16,19)
3.
"Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek
és különböző nyelveken kezdtek beszélni,
úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket." (ApCsel 2,4)
4.
"Az égen nagy jel tűnt föl:
egy asszony, öltözete a nap, lába alatt a hold,
fején tizenkét csillagból korona." (Jel 12,1)
5.
"Te vagy Jeruzsálem büszkesége, te vagy Izrael nagy öröme,
te vagy népünk nagy dicsősége!
Ezt mind a saját kezeddel vitted végbe,
jót tettél Izraellel, s az Istennek kedve tellett benne."
(Judit 15,9-10)